Történelme

Süttör volt a régebbi településrész. írott forrásokban először 1313-ban szerepel Sehter névalakban. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy a kőkorban már lakott volt. A bronzkorból származó fülesbögrét is találtak. A népvándorlás korából frank csatabárdok kerültek elő.

Középkori jobbágyfalu. Birtokosai gyakran váltogatták egymást. A 14- 15. században a Kanizsayak örökölték a földesúri címet, majd Nádasdy Tamás nádor házasság révén lett Süttör egy részének birtokosa. A másik területrész a Nádasdyak prkolájáé, később az udvarmesterüké.

Régi parasztház A ház belseje

Élet a múlt század elején

Kattintson a képekre a nagyobb méretért.

Földtulajdonosa volt még Megyery Imre Sopron vármegye birtokszerző alispánja. A két birtokrész hűtlenségi per kapcsán Nádasdy Ferenc egyesítette. A pert követően ismét gazdát cserélt a birtok. Később Esterházy Antal veszi saját kezelésébe, és a következő évszázadokban a családé marad. Fényes Elek 1851. évi geográfiai szótárában az állt: "Süttör magyar falu Eszterháza mellett 724 katolikus lakossal."

Skanzen múlt század első fele Utcakép

Egykor és most

Kattintson a képekre a nagyobb méretért.

Eszterháza története a 18. század második felében kezdődik. A Fertő zsombékos partjában Süttör határában Esterházy (Fényes) Miklós alapította. Az elképzelései és tervei alapján 1762-ben megkezdődött az évtizedekkel korábban épített vadászkastély főúri pompával való átépítése. Mire 1766-ban a kastély tető alá került, a szomszédságában falu született, melynek neve az Esterházy családtól származott. Egyutcás, városias elrendezésű község, mellette az eredeti angol ménes és a répacukorgyár.

Esterházy kastély északa Esterházy kastély udvara

Kattintson a képekre a nagyobb méretért.

Sopron vármegye alispánja 1906-ban nyilvánította községgé Eszterházát.